Ha lekvárfőzésről van szó, akkor ahány ház, annyi szokás, de szerintem van néhány titka a finom lekvárnak, amit ha betart az ember, többet tuti nem vesz bolti lekvárt.
Egész kiskoromból meghatározó élmény az anyukámmal való közös lekvárfőzés. Mióta saját háztartást vezetek, azóta minden évben saját lekvárom is van.
Ahogy én szeretem a lekvárt: nem nagyon édes, nem nagyon kemény, de nem is folyós: kellemesen kanalazható állagú. A gyümölcsök természetes íze dominál, a színe élénk, nem teljesen pürés, felismerhető gyümölcs darabok vannak benne.
Aki szintén ilyen lekvárt szeretne, az most figyeljen.
Először is szeretnék néhány tévhitet eloszlatni:
- a lekvárt órákig kell főzni, hogy megfelelő állagú legyen
- sok cukor kell bele
- tartósítószer kell bele, különben megromlik
Ezekkel ellentétben én:
1. a lekvárokat forrástól számított 5 percig főzöm, szóval a gyümölcs megpucolása után alig van vele munka. A zselésítéshez pektint használok, ami 100%-ban természetes, gyümölcsökből kivont zselésítő anyag, és épp az a lényege, hogy nem kell vele sokáig főzni a gyümölcsöt (sőt, nem is szabad!).
(Dzsemfixet is használhattok, de figyeljetek, mert sokfélében van tartósítószer, illetve a ráírt arányokat is érdemes tesztelni, mert rengeteg cukrot ír, és magából a zselésítőből is sokkal kevesebb is elég, mint ami a tasakra rá van írva.)
2. Kilónként 5-15 dkg cukrot teszek bele, az adott gyümölcs édességétől függően (pl. egy savanykás meggybe nyilván többet, mint az eperbe. De semmiképp nem 30-40-50 dekát, vagy ne adj Isten egy kilót! Sosem használok befőző cukrot, mert azokból rengeteget kellene beletenni (hogy megfelelő állagú legyen).
3. Semmivel nem tartósítom a lekvárokat, amint elkészült csírátlanított üvegekbe töltöm (mosogatógépben elmosom előtte), alaposan rátekerem a kupakot és pár percre fejre állítom az üvegeket, így a lekvár hője a kupak alatti légrétegben lévő bacikat kinyírja és tuti nem romlik meg a lekvár. Hűvös, sötét helyen tárolva, simán kibír egy évet is.
Hozzávalók az eperlekvárhoz (összesen kb 4 liter lesz ebből a mennyiségből: 5 közepes befőttes üvegnyi)
- nettó 3 kg eper (szóval ez a pucolt mennyiség)
- 30 dkg cukor
- 1 citrom kifacsart leve
- 18 g pektin (innen)
Az epret lecsumázzuk és felkockázzuk, a pucolt gyümölcs pontos mennyiségét vesszük alapul és kilónként 10 dkg cukrot adunk hozzá, hozzáfacsarjuk a citrom levét és az egészet főzni kezdjük (ha közben nagyon habzik, akkor kanállal leszedegethetjük a habot a tetejéről). Mielőtt felforrna hozzákeverjük a pektint is (érdemes előtte a port egy pici cukorral elkeverni, hogy könnyebb legyen egyenletesen elkeverni a gyümölcsben.) A pektinnel együtt felforraljuk, és innentől számítva 5 percig főzzük. Ha elkészült, akkor egy botmixer segítségével egy kicsit pürésítjük, ki milyen állagú végeredményt szeretne. Én szeretem rusztikusabban, de akár teljesen egyneműre is turmixolhatjuk, ez ízlés kérdése.
Az elkészült lekvárt csírátlanított üvegekbe töltjük, egy darab folpackkal betakarjuk, majd alaposan rászorítjuk a kupakot. 5 percre fejre állítjuk az üvegeket, utána dunsztolni sem szükséges. Hűvös, sötét helyen tároljuk.
Most teljesen natúr eperkelvárt csináltam, de az eper nagyon jól harmonizál bizonyos fűszerekkel: pl. vaníliával (főzzük bele a vanília kikapart magjait), vagy mentával, bazsalikommal (ezekkel már nem kell főzni). Keverhetünk bele rózsavizet (azt is csak ha elkészült).
Illetve vegyesen is készíthetjük: eper-rebarba, bodzás eper, vagy eper-ribizli lekvár. Ezek mind szuper kombinációk! Kísérletezzetek!
Ha tetszett a recept, kövesd a RozéKacsa Facebook oldalát,hogy minden friss posztról elsőként értesülj!