Szeretem a gasztronómiai természetű néphagyományokat. Jó dolog Márton napon libát enni, nem csak azért, mert így nagy eséllyel nem fogunk a következő esztendőben éhezni, hanem mert a liba nagyon finom dolog. Idén (is) egy szaftos libamellre esett a választásom, amivel szerintem nem is érdemes mást csinálni, mint rozéra sütni. Köretnek rozmaringos sült almát és krumplikat (sima és édesburgonyát) sütöttem. Isteni volt. Marci, a nagyobbik fiam, azt mondta: "Anya, mindig ilyen husit süssél!" - mondjuk egy darabig biztos nem unnám meg én sem... :)
Hozzávalók 2 személyre
- 1 libamell/1-2 személy (attól függ mennyire nagyétkűek)
- pár szem krumpli (ha azt szeretnénk, hogy paleo fogás legyen, akkor ezt hagyjuk ki)
- 1 alma héjastul, cikkekre vágva
- 1 édesburgonya
- 1 ág rozmaring
- só, bors, olívaolaj
A krumplikat hasonló méretű hasábokra vágjuk, olívaolajjal összeforgatjuk és sütőpapírral borított tepsin szétterítjük. Sózzuk, borsozzuk és megszórjuk friss rozmaringgal. 220 fokos sütőben kb. fél óra alatt ropogósra sütjük. A sütési idő vége felé mellészórjuk az almacikkeket is, annak nem kell sok idő.
Közben előkészítjük a húst. A libamellet a kacsamellhez hasonlóan sütjük.
Egy éles késsel beirdaljuk a bőrét (óvatosan a húsát ne érje a kés!). Sózzuk, borsozzuk, majd bőrös oldalával lefelé felforrósított száraz serpenyőbe tesszük, közepes lángon, szép lassan kisütjük a zsírját. Ha ropogósra sült a bőre, akkor kiöntjük a serpenyőből a fölösleges libazsírt és megfordítva a mellet a másik oldalára is sütünk egy kis kérget. Belül ilyenkor még nyilván nem sül át.
Sütőpapírral borított tepsire tesszük a félkész libamelleket, bőrével fölfelé, és sütőben sütjük készre.
Ezt 160 fokon, 12 perc alatt sütöttem gyönyörű rózsaszínre. A megsült húst 5-10 percig pihentettem (párszor megforgatva közben), majd felszeleteltem. A sült zöldségekkel tálaltam.
Ha jót akartok magatoknak, akkor süssetek libát Márton nap alkalmából! :)
Fotók: Fördős Péter
Ha tetszett a recept, kövess a Facebookon, hogy minden friss posztról elsőként értesülj!
