Lélekmelengető nem csak egy süti lehet (bár leginkább az), hanem egy lassan főtt omlós marharagu is, gyönyörű sűrű szafttal. Ez most attól különleges, hogy sütötököt főztem bele, aminek egy részét már a főzés elején hozzátettem, ami így teljesen szétfőtt benne, ezzel gazdagítva a szaftot, aztán néhány kockát 20 perccel a főzési idő vége előtt is beledobtam, hogy maradjon benne látható módon is. A vörösbor savassága és a sütőtök természetes édessége tökéletes harmóniát eredményeztek. Mindezt krémes polentával tálalva. Igazi gazdag őszi fogás. Imádtuk. 

A hűvös idő beköszöntével egyre több időt tölt az ember otthon, jólesik bekapcsolni a sütőt, és már nem egy hideg fagyira vágyunk desszert gyanánt. Ez a fügés diós pite mindent tud, amit egy őszi finomságnak tudnia kell: édes, karamellizálódott, ropogós, ragacsos diós réteg a vékony omlós tészta tetején. Isteni. 

A recept eredetije Stephanie Alexandertől származik, a fügés variáció a saját agyszüleményem, de szerintem nagyon jól áll neki. Természetesen füge nélkül is elkészíthető, akkor még jobban tud karamellizálódni a mézes cukros dió a tetején. 

Kacsacombot gyakorlatilag szerintem csak konfitálni érdemes. Régi tartósítása eljárásról van szó: a bő zsírban, alacsony hőmérsékleten való hosszú sütés/főzés. A hús így eszméletlen szaftos és omlós lesz. Nem kell tőle megijedni, a végeredmény nem lesz zsíros, a sok zsír csak megvédi a húst a kiszáradástól. 

Mi most főételként fogyasztottuk, de ha a sütés végén a zsírt leszűrjük, és abban hagyjuk kihűlni a húst, akkor egyrészt sokáig eláll a hűtőben, másrészt hidegen kenyérrel fogyasztva isteni csemege. 

Őrület, de tegnap lett 2 éves a RozéKacsa. Több mint 1 millió oldalletöltés, majdnem 5000 követő Facebookon, több mint 1000 Instagramon. Köszi, hogy itt vagytok, hogy olvastok, követtek, kommenteltek, főztök, kérdeztek, lelkesedtek. 

Azért egy receptet is hoztam: bolti felvágottak helyett készítsetek házilag pulykamellből "sonkát". Nem kell hozzá semmi, csak a hús, egy sütőzacskó és némi fűszer. Melegen akár főételnek is remek bármilyen körettel, de én most direkt azzal a céllal csináltam, hogy egészséges, "mindenmentes" felvágott legyen belőle, így hidegen vékonyra szeleteltem és úgy pakoltam szendvicsbe, tortillába. Minimális meló van vele és garantáltan csak az kerül bele, amit mi szeretnénk. 

Nem vagyok egy megveszekedett "biomami", de odafigyelek, hogy a gyerekek mit esznek, főleg, ha édességről van szó. És mivel én kifejezetten édesszájú vagyok, nálunk mindig van valami finomság. Kevés nevelési elvünk van, ami 6,5 év alatt még nem remegett meg, de az édességekkel kapcsolatos sziklaszilárdan tartja magát, "ha megetted a rendes kaját, akkor jöhet a finomság." Ez nem azt jelenti, hogy spenóttal megtömöm a gyereket mielőtt gumicukrot eszik, mert nálunk se spenóttal tömés, se gumicukor nincs. Szerintem fontos, hogy a gyerekek szeressenek enni, így én sosem erőltetek olyat, amit nem szeretnek, nem muszáj az utolsó utáni falatig megenni az ebédet, van olyan, ha már megettek egy számomra is elfogadható mennyiséget, de maradt még két falat a tányérban és az nem esik már jól, akkor ott lehet hagyni, de olyan nincs, hogy leves helyett inkább kezdjük a palacsintával. 

A "finomság" kategóriájába nálunk a gyümölcs is beletartozik. Pedig azt kb. bármikor bármennyit kaphatnak, de mégis, annyira szeretik, hogy egy ebéd után a görögdinnye, vagy az őszibarack simán elmegy desszertnek. Sokszor van házi süti, nyáron sokat fagyiztunk, vagy kapnak egy kocka csokit (simán megeszik az étcsokit is). 

Az alábbi recept pofon egyszerű: különböző aszalt gyümölcsök és magvak aprítógépben összedarálva friss almával, amiből így tökéletesen gyúrható massza lesz. Nem tartalmaz se gabonát, se tejterméket, se hozzáadott cukrot. Kókuszba hempergetve meg annyira megtévesztő, hogy egy ovis farsang alkamával olyan gyorsan pusztítottak el belőle a gyerekek egy tálcányit, hogy fel sem tűnt nekik, hogy ez nem a megszokott kekszes-cukros-kakaós kókuszgolyó. Pedig nem az. :) És én nem mondanám, hogy olyan az íze, mert nem olyan, bár marha finom, de a gyerekeknek az érzéki csalódás a látvánnyal már megvolt, senki nem reklamált. :) 

Bár hozzáadott cukrot nem tartalmaz, de mivel az aszalt gyümölcsöknek a természetes cukortartalma elég magas, így nem mondanám diétásnak, cukorbetegeknek meg kifejezetten óvatosan! 

A "mit egyen az iskolás gyerek tízóraira?" rovat részeként ezt is javaslom az uzsonnás dobozba pakolni, néhány golyó és megvan a finomság és az extra energia is. 

Még érdemes csapni egy nyárbúcsúztató kerti partit, ritka az, hogy augusztus végén nem romlik el az idő, és ilyen igazán meleg napok vannak még.  Kerti partiban általában nagyobb társaságnak főzünk bográcsban, vagy grillezünk, ezekre az alkalmakra tökéletes választás egy előre elkészíthető, nagy adag kanalas desszert.

Az alábbi receptet Grazianotól, a Krizia olasz származású séfjétől kaptam, amikor náluk vacsoráztam egy kedves barátommal. Graziano az isteni vacsora után leült mellénk és sztorizgatott, Olaszországról, az étteremről, a konkurenciáról, a családjáról, a rendezvényeikről, aminek az lett a vége, hogy kaptam tőle egy jó kis "kanalas desszert" receptet. Gyerekkorában az édesanyja csinált gyakran ilyen piskóta/keksz+tejszínhab kombókat, aminek ez egy kifinomultabb változata, picit hasonlít a tiramisura, de nem az. 

Tejes kávéba áztatott babapiskóta, tejszínhab, édes zabaglione (borhab) és összemorzsolt amaretti keksz alkottják a rétegeket, amit egy éjszakán át a hűtőben kell pihentetni, majd kikanalazva tálalni. A receptnek nem része, de egy kis gyümölcs szerintem jól passzol mellé, málna, őszibarack, ami épp van. 

Imádom a pitéket, és a könnyű krémes desszerteket is. Most a  klasszikus olasz panna cottát álmodtam meg 'tart' kivitelben, a végeredmény csodaszép lett. A panna cottát nem szeretem túl "gumisan", zselatintól remegve, éppencsak annyit szoktam rakni bele, hogy megtartsa. Sütöttem egy kakaós omlós tészta pite alapot, majd megtöltöttem a vaníliás tejszínes krémmel, hagytam, hogy megdermedjen, ja és telepakoltam gyümölccsel. Csodaszép lett. 

Ezt a hideg őszibarack-krémlevest évente egyszer biztosan elkészítjük, anyukám július végi születésnapján. Nagy hagyománya van a dolognak, több mint 20 évvel ezelőtt még egész kislányként a nővéremmel ketten meglepetés szülinapi ebédet főztünk anyukánknak (azóta emlegetjük :P), aminek az első fogása volt ez a leves. Nagyon jól sikerült (nem úgy mint a desszert :P ) és annyira szereti mindenki, hogy azóta nem telhet el július 30-a enélkül. (A testvéreimmel való közös főzés azóta is hagyomány, később már az öcsénk is csatalkozott, az első évben készült desszert meg egy külön történet... :) Annak is neki kéne futni újra...) 

Egy héttel ezelőtt, már épp emlegettük, hogy lassan itt az idő, hogy csinálni is kell ezt a levest, amikor a Balatonnál, a szántódi strand egyik éttermében megláttuk a napi ajánlatban: "mentás őszibarackkrémleves", nosztalgiával telve szívünk, kértünk is egy adagot, amit aztán kézről kézre adtunk, nem azért, mert olyan finom volt, hanem, hogy találunk-e egy jelentkezőt, aki hajlandó megenni, a vaníliapudinggal (!!) összeturmixolt konzerv barackot... Mindenkit megnyugtatok, nem ennek a verziónak a recptjét adom most közzé, ez a recept egyszerű de nagyszerű, alig kell bele pár dolog, de isteni finom lesz (mármint nem de, hanem éppen azért, az érett lédús őszibarack ízét nem is kell elvenni semmivel).

Én a három napos özönvíz alatt is megpróbáltam úgy csinálni, mintha nyár lenne, és  például ezt a gyönyörű zöldbabos quiche-t sütöttem (ejtsd: kis), ami egy francia sós lepény. A vajas omlós tésztában egy tejszínes-tojásos-sajtos töltelék van, amit bármivel fel lehet dobni, most épp friss zsenge zöldbabot tettem ra, de ízlés és szezon szerint gyakorlatilag bármi kerülhet bele. A klasszikus lotharingiai quiche-t például pirított baconnel töltik, szóval nem feltétlenül kell vega verziókban gondolkodni. 

Ez egy alaprecept, tényleg csak a fantázia szab határt annak, ki hogyan variálja. 

A házi fagyikészítésnek számos módja van, a semifreddot azért szeretem nagyon, mert nem kell hozzá se fagylaltkészítő gép, se semmilyen extra eszköz, vagy hozzávaló. A krém amit elkészítünk hűtés előtt is nagyon finom, formába fagyasztva meg igazán látványos lesz. Szeletelés előtt pár perccel érdemes kivenni a mélyhűtőből, akkor kicsit meglágyul és így kifejezetten krémes, nem jeges az állaga. 

Az alaprecept igazából bárhogy variálható én most málnaszemeket és hajszál vékony étcsoki lapocskákat rétegeztem le a krémmel, de akár pirított magvakat (pl. a pisztácia gyönyörű lett volna benne), vagy kandírozott gyümölcsöket is lehet bele tenni. Variáljátok ízlés szerint!