Jó, jó, a japán nevét nem muszáj megjegyezni, de az amúgy is isteni sült padlizsánt ez a pár apró trükk éteri magasságokba emeli. A japán gasztronómiára egyébként is jellemző, hogy néhény hétköznapi alapanyagból, pár ízesítővel varázsolnak igazi különlegességeket.
Vegáknak akár fő fogásnak is szuper egy kis párolt rizzsel, de bármilyen sült hús körete is lehet.
A sütőtökkrémleves az elmúlt években garantáltan a leggyakrabban posztolt őszi kaják egyike lett, és csak azért állok be a sorba én is és hozok egy újabb receptet, mert spontán ötlettől vezérelve olyan extra ízélményt sikerült összehoznom, hogy muszáj megosztanom veletek.
Szerintem az a jó sütőtökkrémleves titka, hogy a sütőtök természetes édes ízét ügyesen kell fűszerekkel ellensúlyozni, hogy ne legyen bébipapis a végeredmény.
A nagyobbik fiamnak múltkor a fejére esett a szomszédban egy nagy birsalma (tényleg, szegénynek még az orra is vérzett tőle), és a "tettest" felhoztam, meg még egy leesett szemet. De két darab birsalmával mit csinál az ember? Innen jött az ötlet, hogy az amúgy tervezett sütőtökkrémelevesbe kerüljenek. A birsalma gyümölcsös savanykássága és a sütőtök édessége tökéletes páros, az intenzív fűszerek meg csak méh jobban életre keltik.
Van aki csak főzi, én jobban szeretem sütni a sütőtököt, mielőtt a levesbe kerül, mert sokkal intenzívebb íze marad. Ez lett a birsalmák sorsa is, úgyis nagyon nehéz nyersen megpucolni.
Ezt a levest elkészítettem október 26-án a FEM3Café műsorában, az adás visszanézhető itt.
Nem először írok arról, hogy lehet igazán szaftossá és élvezhetővé tenni egy csirkemellet. Egy semleges ízű, száraz húsról van szó, amit mégis gyakran használok, mert a gyerekek szeretik (bárhogy) és ezerféle képpen variálható, gyorsan elkészül és olcsó is.
A csirkemell sütésnél a legfontosabb, hogy ne szárítsuk ki, erre szuper megoldás például a sütőzacskóban sütés, de most egy jó adag mascarponéval borítottam be az előpirított hús szeleteket, ami nem hogy nem engedi kiszáradni, sőt, kifejezetten szaftos marad alatta a hús. Lehet variálni bárhogy, én most olajbogyóval, paradicsommal és bazsalikommal ízesítettem, de lehetett volna aszalt paradicsommal, kapribogyóval, vagy akár más zöldségekkel is felturbózni.
Tudom, mindjárt itt a tél, és ez egy nyárias étel, de én még nem vagyok hajlandó tudomást venni az előttünk álló fél év hidegről :) Nézzétek el nekem! 45 perc alatt elkészül mindennel együtt!
A francia konyha nagyon közel áll hozzám, a desszertjeik különösen. Így összeházasítottam két nagy klasszikust: egy Szép Heléna módra készített körte mellé pithiviers-t tálaltam: a puha, édes, fűszeres fehérboros szirupban posírozott körte és a kesernyés csokoládéöntet tökéletes harmóniát alkotott a ropogós vajas tésztában sült édes illatos mandulás tölteléket rejtő csodaszép pithiviers-vel. Hát nem akarok túlozni, de ez legalább annyira finom, amilyen szép. Ha igazán villantós desszertet szeretnétek készíteni, akkor figyeljetek!
Van egy Mediterrán ételek c. szakácskönyvem, ami magától nyílik ki egy bizonyos oldalon: itt. :) Az oldal maszatos is. Aki egyszer megkóstolja ezt a csokis csodát, az megérti miért. Mandulás-csokis, és narancslébe áztatott mazsola szemek bújkálnak benne. Csokiimádóknak kötelező darab, és a többieknek is!
Bolti müzliszeletet gyakorlatilag sosem veszek, mert annyira édesek, hogy őrület. Sokkal gazdaságosabb is házilag készíteni, meg aztán ízlés szerint variálhatjuk mi kerül bele.
Az alap a zabpehely, ami mellé gyakorlatilag bármilyen magot vagy aszalt gyümölcsöt tehetünk, vagy akár puffasztott gabonát. Jól záródó fém dobozban sokáig eláll, sőt, nem is frissen a legjobb, hanem néhány nap állás után. Az enyémbe most zabpehely, kókuszreszelék, napraforgómag, lenmag, kevés pisztácia és aszalt áfonya került.
Gyerekeknek tízóraira, vagy uzsonnára tökéletes energialöket.
Lehet csak mézzel csinálni, akkor egészségesebb, én mézzel és barnacukorra/nádcukorral vegyesen szoktam, akkor mélyebb karamellesebb íze lesz, én azt szeretem.
Sok anyuka küzd azzal, hogy a gyereke nem hajlandó zöldséget enni. Az én gyerekeim rengeteg nyers gyümölcsöt és zöldséget esznek (akár brokkolit, karfiolt, karalábét, répát, paprikát, paradicsomot, bármit, de főleg Marci, CSAK nyersen!), ami a legegészségesebb, szóval alapvetően boldog vagyok, de azért néha gondot okoz, hogy más formában (főve, sütve, párolva) kipiszkálják a tányérból. A paradicsomos tészta, mint általános jolly joker kaja alkalmas arra is, hogy jól átvágjuk a zöldségtől viszolygó gyereket. A paradicsomszószba belefőtt cukkinivel egy teendő van, meg kell hámozni előtte, hogy a sötétzöld héj ne áruljon el minket. :) Egy kis turmixolás és már kész is a tökéletes (piros!) paradicsomszósz, amiről semelyik gyerek nem mondaná meg, hogy cukkinis! :)
...hogy hova menjünk kajálni, ha nem akarunk egy vagyont fizetni, jót, mégsem unlamasat akarunk enni és nem feltétlenül szeretnénk bemenni a belvárosba. Van egy tippem.
A gasztronómiai forradalom eredményeképpen a belváros már tényleg tele van jobbnál jobb helyekkel, de ahogy távolodunk a város központjától, úgy csökken az igazán jó helyek száma, így igazán üdvözlendő, ha a külsőbb kerületekben is nyílik egy-egy új és méghozzá jó hely. Újpest központjában a Központ Bisztró egy igazán kellemes hangulatú, modern, újító szellemű hely. Ahol minden fogásban van valami kis csavar, nagy gondot fordítanak a tálalásra, a limonádét házi szörpökkel készítik, sőt, még a mangószörpöt is házilag gyümölcsből csinálják (nem sűrítményből vagy mű szirupból). Igényes na.
Egy nyári estén vacsoráztam ott, a terasz tömve volt és bent is ültek jó páran. Mind mind helyiek, nem turisták. Ide tényleg lejárnak vacsorázni az újpestiek. Ilyen helyek kellenek Budapestre. Vannak könnyű bisztró fogások, meg kicsit komolyabb, elegánsabb ételek is, mindenki megtalálhatja az ízlésének és hangulatának egfelelőt.
A limonádék csodaszépek és isteni finomak. Nem csak a megszokott ízekkel: hanem van mangós, mézes-egreses, mentás-málnás, uborkás-málnás, szedres-lime-os, alig győztünk választani. :)
Kétféle előételt kóstoltunk. A kóstoló trió látványa már megfogott. Színek, formák, textúrák. A vékony padlizsánszeletbe tekert kecskesajtkrém isteni volt, az ajvár feledhető (egy felturbózott bolti cucc, jóval jobbat lehet azért házilag csinálni), a tepertőkrém viszont kifejezetten krémes, nem a gyerekkoromból a menzákról ismert sűrű darabos massza, amit a kenyér lyukacskáiba tömködtek. Az étvágyunk megjött rendesen.
A másik előétel az ököruszály rilette kovászos uborka zselével semmiképp nem mondható hétköznapi fogásnak. A kovászos uborka zselé annyira jól működött a fűszeres krémes hússal, hogy kértünk még egy korongot belőle, alig győztük kenegetni a piritósokat vele.
A zöld currys borjúraguleves csipőssége ellenére még nyáron is kellemes fogás, tele van roppanós üde zöldségekkel és a limonádémból kihalászott lime belefacsarásával annyira feléledtek benne az ízek, hogy őszintén remélem azóta tartozék lett ennél a fogásnál egy cikkely zöldcitrom.
A főétel választásánál nem volt kérdés, mivel a kedvenc tengeri halam a kardhal, így a kardhal steaket nem hagyhattam ki. Olívás-paradicsomos farfalle volt a körete, ami kicsit szokatlan párosítás egy ilyen nemes alapanyaghoz, mint a kardhal, de ez nem egy 6000 Ft-os fogás, hanem pont feleannyi, szóval valamit vaalmiért. A kardhal középen majdhogynem nyers, kívül szép kéreg van rá sütve. Én ettem már teljesen átsütve is isteni kardhalat (Spanyolországban), de cipőtalpszűrazságút is (sajnos itthon), szóval az angolosra sütéssel nagyon nem lehet mellé nyúlni.
Legközelebb megkóstolok egy burgert. Minden második asztalnál azt ettek.
A desszertek közül a hideg maracujás rétest próbáltam ki. A millefeuille-t imádom (mint tudhatjátok), de nekem a réteslapokkal sült verzióval szemben a leveles tésztás sokkal jobban bejön. A tészta-krém arány úgy az igazi. Az intenzíven maracujás tejszínes krémet hajszálvékony ropogós réteslapok rétegezték. Finomnak finom volt, csak nekem kb. kétszer ennyi tészta elkelt volna benne.
Egy szó mint száz, kellemes kis hely, a konyha ha nem is tökéletes, de nagyon rendben van, egy vacsorára bármikor érdemes beugrani, ha arra jártok. Ja, és délben van napi menü is.
Ha tetszett a poszt, kövesd a RozéKacsa Facebook oldalát, hogy minden friss bejegyzésről elsőként értesülj!
Hihetetlen, de eltelt egy egész év azóta, hogy elkezdtem a blogot írni. Régi terv, mégis hirtelen jött ötlet megvalósulása volt 2014 szeptember 11-én, amikor megjelent az első poszt a "miértekről". Most így visszaolvasva, semmit sem gondolok másképp.
Az elmúlt egy évben lett a Facebook oldalamnak több mint 3300 követője, nem fizetett hirdetéssel (az sem lenne egyébként ördögtől való), hanem a tartalmak eredményeképp. Minden új bejegyzés után jöttek az új lájkok, a követők, a pozitív kommentek.
Már az első posztom is Index címoldalra került, mint azóta gyakorlatilag az összes. 1 év alatt több mint 600.000-en nézték meg a blogot, a legolvasottabb receptem majdnem 40.000 oldalletöltésnél tart.
Csomó rendezvényre és gasztro eseményre hívtak meg, rendszeresen szerepelek a FEM3Caféban, ahol mindig nagyon pozitív visszacsatolásokat kapok. Megjelent egy riport velem a Kiskegyed Recepttárban és rendszeresen jelennek meg receptjeim a Szeretlek Magyarország és egyéb írásaim a Street Kitchen oldalán. Az összes médiamegjelenésemet visszanézhetitek itt.
Számos hálás köszönő levél és kedves komment után hiszem, hogy jó úton járok, és eszem ágában sincs letérni róla.
Az egyik leggyakoribb és legszívmelengető visszacsatolás, hogy olyan emberek kezdenek el főzni/sütni a blogom hatására, akik eddig egyáltalán nem műveltek ilyesmit. "Olyan jól írsz, annyira érthetőek a receptek, szépek a képek, kedvet kaptam hozzá már az olvasás alatt is." - ilyen és hasonló vélemények jönnek rendszeresen. Nagyon boldog vagyok tőle!
Köszi nektek, köszi mindenkinek!
Ez alatt az 1 év alatt profi fotós nem lettem, de azért sokat tesz a gyakorlás, és már van olyan, hogy egy képemmel teljesen elégedett vagyok. Hálás köszönet Fördős Petinek (Street Kitchen), aki eleinte szuper képeket csinált az ételeimről, ami elengedhetetlen volt ahhoz, hogy akkor és ott elindulhasson a blog.
Szülinapi tortát azért nem sütöttem, de pont ma nem maradhattok recept nélkül, úgyhogy hoztam egy nagyon jól variálható pofon egyszerű desszertet. A crumble, magyarul mondjuk morzsasüti, lényege: alul az édes-fűszeres gyümölcs, tetején ropogós vajas morzsa. A gyümölcsök ízlés és szezon szerint variálhatóak, fűszerekkel bárhogy ízesíthetőek, és a morzsát is lehet különböző magörleményekkel megbolondítani. Ez most egy igazi őszo verzió.
TV-s szereplések:
TV2, Mokka (2016. január 7.)
TV2, Egészségklinika (2015. január 24.)
FEM3, FEM3 Café
Kiskegyed Recepttár riport 2015 Húsvéti szám
Vidék Íze Receptújság, 2016. júliusi szám
Receptjeim a Szeretlek Magyarország oldalán:
Cikkeim a Street Kitchen oldalán:
Bemutatkozás az Életszépítők oldalán: http://eletszepitok.hu/csokis-dios-kocka/#.VhUf9_ntmko
Index kiemelések (szinte kivétel nélkül az összes posztom kint volt, csak néhány kép)
