A Babel, a KIOSK szomszédságában egy igaz fine dining étterem, profi, igényes, kifinomult, nagyon kitalált, mégis barátságos környezet. Aki megteheti (mármint anyagilag), az egyszer próbálja ki.
Nagy várakozásokkal telve indultam el tegnap este a Babelbe, Magyarország első vegán menüsorának a bemutató vacsorájára. Itthon egy nagy adag hagymás-paradicsomos serpenyős tarja várt, ha éhen maradnék... :) De nem maradtam.
Bár húsevő vagyok, mint a gasztronómia szerelmese kifejezetten üdvözlendő kezdeményezésnek tartom, hogy egy fine dining étterem ilyen merészet húz és vegán élapot állít össze. A Vegán konyha nem csak salátalevelekről és párolt répáról szól. Aki nem hiszi, járjon utána! :)
Az ételek mellé juice párosításokat kóstolhattunk, 100%-os préselt gyümölcs és zöldség levek, amik legalább annyira izgalmasak voltak, mint maguk a fogások.
A kóstoló menüsor, és a képen az első "előkorty" a málnás paradicsomos esszencia, frissítő, üde, izgalmas.
Az uborkahab is kifejezetten üde volt, bár egy kicsit túl sós és borsos (legalábbis magában).
A gin&tonic granita viszont annyira hűsítő és izgalmas volt, hogy nyáron egész nap tudnám kanalazni (na jó, nem csak nyáron).
Ezután kaptunk egy paprikás és egy natúr gluténmentes mini zsemlét, amit az orrunk előtt, az étterem látványsütőjében sütöttek frissen. A gluténmentes péksüteményeknél a legnagyobb kihívás a sikér nélküli lisztek használata ellenére levegős, puha végeredményt kapni. Az ízével semmi bajom nem volt, de azért nagyon tömörek voltak ezek a kis bucik. Az olívaolajba mártogatás viszont százszor jobb dolog, mint a vajas kenyér :)
Az előétel, a quinoás saláta az este legszebb tényérja volt. Már a szépségével megvett. Ezt a műfajt kifejezetten szeretem, és tényleg zseniális volt. minden zöldség rajta nyers volt, de olyan ízgazdag páccal voltak ízesítve, hogy eszembe nem jutott, hogy "nyúlkaját" eszem. A spárga-édeskömény-grapefruit juice hozzá meg istenien passzolt. Az édesköménytől pont annyira ánizsos, ami még nem tolakodó, a grapefruittól pont annyira kesernyés, ami még kellemes, és a spárga íze is elő-előjött, tökéletes ízkombináció.
Ha a kákán szeretnék egy kis csomót keresni, akkor egyetlen kritikai észrevételem lenne a fogással kapcsolatban: a negyedelt nyers retek egy picit túl nagy falat volt. A retek nyersen azért kemény, ebből nekem kellemesebb lett volna egy kisebb falat. De hangsúlyozom, ez csak a kákán egy csomó. :)
A citrusos karalábéleves amellett, hogy szintén csodaszép volt, ízes, tejszín nélkül is krémes, és a levesbetétekkel egészen kerek: a ropogós pirtíott kesudió és a lágy uborkás tápiókagyöngyök minden falatot izgalmassá tettek.
A főétel, a zelleres ravioli evése közben esküszöm, hogy nem jutott eszembe semmilyen hús, még az itthon illatozó tarja sem :) És szerintem ez az igazi fokmérője egy vegán (vagy vega) ételnek, ha közben nem gondolok arra, hogy "jó-jó" de egy steak lecsúszna mellé, akkor perfekt. A rizslisztből (tehát teljesen gluténmentesen) készült ravioli állagra tökéletes volt, benne a krémes zelleres töltelék és a ropogós tempurált zöldségek nagyon kól működtek együtt. Spárga és karfiol bukkant elő a ropogós tésztaburokból. A kávés endívia elsőre viszont picit olyan hatást keltett, mintha véletlenül a tányérba borult volna a séf kávéja, de mire minden falatot elpusztítottam, egészen megtanultam értékelni ezt a nem minden napi ötletet. Az eper-rebaraba juice volt a megtestesítője annak, hogy az eper édessége és a rebarbara savassága milyen szuperül kiegészítik egymást.
Ezután egy kis pihenőt kapott a gyomrunk, és egy hűsítő, akár desszertnek beillő fogás következett: a görögdinnye sorbet angolzellerrel. Pont előző nap a gyerekekkel arról beszélgettünk, hogy de jó is lesz a dinnyeszezon, mindannyian imádjuk ezt a gyümölcsöt. Hát nekem most a szezont sem kellett megvárnom, igazi dinnye-élményt adott ez a pár kiskanál, ami annyira finom volt, hogy erősen sajnláni kezdtem, hogy nem ez volt az utolsó fogás, és "el kell rontanom" a szám ízét a továbbiakkal (a végén persze nem bántam meg).
Ja, és a görögdinnye és az angolzeller annyira jól működtek együtt, hogy nyáron simán együtt fogom enni őket.
Nem vagyok egy nagy főzelékes, valahogy úgy vagyok vele, hogy kb. bármelyik zöldségnek vannak sokkal finomabb felhasználási módjai, mint egy főzelék. Kivételt talán a tökfőzelék jelent: azt imádom. Nyáron, amikor friss gyalult tököt lehet kapni, akkor sokszor készítem. Savanykásan, üdén (semmiképp sem túllisztezve és agyon édesítve). Ez a krémes, kellemesen fanyar tökfőzelék, az adzuki babból készült hamis fasírttal és friss ropogós tökforgácsokkal, életem egyik legfinomabb főzelék-élménye volt. Hozzá a kiwi-petrezselyem juice az este legfinomabb leve volt (na jó, az epres-rebarbarással erős versenyben).
Az i-re a pontot a desszert tette fel, a mandulás kókuszfagylalt a menü szerint aszalt gyümölcsökkel (amik inkább liofilizáltak, azaz fagyasztva szárítottak voltak), élén a hajszálvékony ropogós mangó szeletekkel csodaszép volt az egész pohár. Egy folyós gyümölcsvelőt én el tudtam volna képzelni mellé, csak a textúrák végett... vagy több friss gyümölcsöt.
Egy szó mint száz, óriási dícséret illeti a Babelt, és Lőrincz György séfet, mert úgy nyúltak hozzá a zöldségekhez és gyümölcsökhöz, hogy nem az volt az érzésem, hogy lefelejtették a köret mellől a húst, hanem teljes értékű fogásokat kaptam, nem is akármilyen minőségben. Bravo!
A degusztációs menüsor ára 19.500Ft + 3500Ft a juice párosítások=23.000 Ft, ami nem olcsó, nagyon nem, de annyira különleges és finom volt az egész, hogyha valaki vega/vegán, akkor mindenképp törje fel érte a malacperselyt, mert óriási kulináris élményben lesz része!
Ha tetszett a poszt, kövesd a RozéKacsa Facebook oldalát,hogy minden friss bejegyzésről elsőként értesülj!
Ebben a kezdeményezésben nagyon szívesen veszek részt, és nagy lelkesedéssel álmodtam meg ezt a tortát, remélem sikere lesz! A sütikre a Segítsüti oldalán 3 teljes napig lehet licitálni! Ajánlom magamat :) és a többieket is! 
